3 ország bringatúra az Őrségben képtár – 2018.09.08.
Túra de Karos 2017 – kerékpáros túra a Zalai dombságon
Klasszikus útvonalakon ismét bevesszük a Zalai-dombságot, ismét összeszedünk pár kilométert és ismét felejthetetlenül kikapcsolódunk pár napra :). Bringával, jó csapattal, jó kedvvel. Csak mint mindig!
2, vagy 3 éjszaka, összesen 3 útvonal (ezekről részletek alább), zalakarosi bázis.
Pontos ár és regisztráció hamarosan!
Addig is, ami biztos: a szállás, reggeli és vacsora biztosítva lesz Mindenkinek!
Programterv:
Szombat
120 km-es túra a gelsei és börzöncei emelkedővel,
vagy Kis-Balaton túra (kb 40 km),
utána pedig a napi élménybeszámoló a mellettünk tovasuhanó pillangókról.
Vasárnap
65 km-es túra mindenki számára,
utána pedig a megszokott dumaparti, majd a 2 éjszakások lassan elcsorognak hazafele
Reggeli és vacsora a csomag része!
Az útvonalak:
Mini kör
Kis-Balaton kerülő bringatúra, kitérővel a bivaly rezervátumba.
Útvonal szintrajzzal:
65 km-es kör
Itt már lehet kalóriát égetni! 😉
Zalakarosról indulva kisebb-nagyobb dombokat fogunk mászni ezen az útvonalon. A szakasz eleje dombos, a végén egy többnyire sík, egyenes menettel. Profik tolhatják neki, lehet bizonyítani, de kezdőbb tekerők is bátran jöhetnek erre, hisz ezen az útvonalon nem sietünk sehova, csak nézzük a dombság szép lankáit, hallgatjuk a szél susogását, a kerekek surrogását. A kis dombocskák azért kellően elfárasztják az embert, node épp ezért megyünk.
Táv: 65 km
Domborzat: dombos
Részletes útvonal és szintrajz:
A KÖR – 120 km
Haladó kategória. Ez a ’túra’ már igényel némi kerékpáros tapasztalatot, erőt és állóképességet. Bárki indulhat, de a táv miatt itt tényleg nem tudunk mindenkire figyelni. Akkor tekerd ezt a túrát, ha már van tapasztalatod 100 km feletti távon. Alapesetben itt sem megyünk verseny tempót – vagyis nem mindig 🙂 – itt sem az a cél, hogy kitekerjük a maximumot – legalábbis nem végig 🙂 -, próbálunk majd lehetőleg együtt maradni és együtt haladni. Ezen a szakaszon jön szembe a híres-hírhedt gelsei emelkedő, ami bár csupán 700 méter hosszú, azért kellően „finom” tud lenni. Nem sokkal ezután pedig Börzönce, ami azért valamivel kellemesebb élmény lesz. Vagy nem. A mászások tetején bevárjuk egymást és együtt haladunk tovább. Ezektől függetlenül, ha erős edzőkört, esetleg verseny kört mennél, hát szíved joga. Nem fogunk és nem tartunk vissza senkit. De úgyis kialakul a menet, mint mindig. Együtt, közösen.
Táv: 120 km
Domborzat: hullámos
Részletes útvonal és szintrajz:
Pár kép a tavalyi tekergésünkről
Bringázás a szlovén hegyeken – beszámoló 2. rész
Szóval, ugyebár volt ez a szlovén bringatúra, ami beszámolójának első részét ITT olvashatod. A folytatást pedig itt, alább:
..Közelebb érve látom, hogy ujjai feketéllenek az olajos mocsoktól, és.. .. és a hátsó váltó a küllők között. Ezek szerint a „fahidas sztori” most visszaköszönt, és nem mondott áment. A teljes körünk mértani közepén.. Egyik hegy mögöttünk, másik még pont előttünk. Melyik kisebb? Egyik sem.. Gondolkozzunk: visszapörgök az autóhoz és érted jövök, stimm? Stimm! Merre gyorsabb? Visszafele a hegyen, vagy előre a hegyen? Navi elő a zsebből, útvonaltervezés, hátha van pár km-rel hosszabb, ámbár kevésbé hegyes kerülő. Sejted a választ, ugye? Nem volt.. Az előttünk tornyosuló hegyen pár km-rel rövidebb az út, így, ha már itt vagyok, megtekerem a teljes tervezett kört és majd jövök. Pikk-pakk itt leszek, csak 700 méter a szint és a hegy után is csak 20-25 km a táv. Leccgóögen! Egyből pár szerpentin, sebaj. De. Deee, a bringás óra szerint rossz úton járok. Hát akkor fordulni vissza, keresni jó út, menni fel ottan. Meg is indul úgy 10% körül, tükörsima, új aszfalt, a nap most is süt, és bár párás a levegő, de jó idő van, harapom a tájat, harapom a távot, harapom a szintet. Buja zöld fák árnyékából ki-kikacsintgató magas, sziklacsúcsos hegyek ölelnek. Szapora pulzus, pörög a pedál, fogy a magasság. Jó 4-5 km-rel később egyszercsak vége az aszfaltnak. Jajj, de ott máris jön vissza a kanyar után, szóval 100m tili-toli a kopogósban (bringás cipő), majd vissza nyeregre. Nem több, mint 500 méterrel később ismét vége az aszfaltnak, node biz’ itt is jönnie kell majd újra. Hát csak nem jön. Kanyar kanyar után még mindig nem jön, de legalább az éles köves-kavicsos út jó saras-dzsuvás. Node most akkor mi a szösz?! Forduljak vissza? Azt ugyan nem! Akkor vesztettünk egy órát és ismét hogy lesz itten autó?! Hát akkor megyek előre, mást nem tehetek. A meredekség 10% körüli, tartósan. 8-10 km/h körüli tempó tarthatónak tűnt mind fordulatban, mind pulzusban és légzésben tartalékolva a következő napokra, mind a kövek-lyukak-pocsolyák kerülgetésében a 25-ös virslivel. Már csak 30 km a szálló. De vajon meddig tart a murva?
Hol a hegy teteje? Hol vagyok? És mi ez az út?!?! Szerencsémre az eső is rákezdett végre, úgyis melegem volt. Aztán ismét csörgött-dörgött és durrogott. Legalább lemossa rólam a sarat. Egyedül az erdőben, felfele pörgetek az abszolút oda nem illő eszközzel. Lentről a sár és mocsok, fentről az eső balról néha egy-egy 30 tonnás faszállító.. Nem tudom milyen messze a vége, nem tudom milyen magasan járok, mert az órám sem tudom továbbkattintani, inkább a kormányt fogom és a köveket kerülöm. Fárasztó felfele menni, de még fárasztóbb az erős koncentráció, amit megkívánnak a körülmények. Éles kövek-kavicsok, végig rajtam a ’feszkó’, nehogy defektet kapjak. Vagyis, egyet kaphatok akár, hisz van egy belsőm. Jó pár km után úgy néz ki, hogy fent vagyok. De a saras-köves út tovább folytatódik sajnos. Megindulok lefele, de legalább az eső nem esik. Közben elgondolkodom, hogy bár felfele nehéz volt, node a köves-murvás út miatt végig fékeznem kell a nagy tempót kerülendő, nehogy felütéses defektem legyen, mert akkor vége. De legalább nem esik. Úgy 1 km-ig, aztán belekezd. Dörgéssel-dörömböléssel. Pár km-t csorgok lefele, néhol kicsit megeresztem neki, már amennyire egy országútival ilyen körülmények között lehet. Feltörnek az emlékek, régen évekig montiztam, évekig lejtőztem. Nem bírok lassan menni. No persze a bringához képest megyek gyorsan, igazából nincs tempó. Aztán egyszercsak pssszzsszszsszzsss. Defekt. Esőben, dörgésben, az erdőben, 20 km-nyire a szállástól. A csere gyorsan megvan, bár a felni és a külső mocskos, földes-saras, féltem, hogy a belső cserélésekor kerül valami nem oda illő is a gumihoz, ami később ismét defektet okozhat. Node megvan, ez a lényeg. És közben végig esik. Na, innentől még nagyobb figyelem, most már nem szabad defektelni. Nyomja is a vállam a feszültség, nem szabad még egy defekt. Eddig a körülmények ellenére, vagy méginkább a körülmények miatt élveztem az egészet, de most már para. Para, mivel tudom, hogy ezen az úton bármikor jöhet a defekt. Éles apró kavicsok, nem tudom kikerülni azokat. 2-3 km ereszkedés még ilyen körülmények között ment, lett is újabb ősz hajszálam, nem is egy. De végre aszfalt. Megyek tovább lefele, de egyszercsak rázendít az eső ismét, viszont most csípi-böki a kezeim. Jaaa, hogy ebben most apró jég is van?! De jó, az eddig nem volt. Végre valami új :). Pár perc jég után jön az igazi zuhé. Az út nem bírja elvezetni a vizet, most már a kamásliba is folyik mindenhonnan. Ömlik az eső. De úgy igazán, mint amikor egyszerre nagyon sok dézsából öntik.. De már csak 10 km. Mire leérek a hegyről, az eső is alábbhagy. Pár km és már a szálláson is vagyok. Gyors tus, ami a kezem ügyébe kerül gyorsan megeszem, irány a kocsi és irány Peti. Gyűjtsük be szegényt. A napi első hegyen megyünk a csajokkal, ők is csak ámulnak és bámulnak, hogy milyen csodás a táj, és, hogy „ti itt feljöttetek?!”.. 🙂
Örökké emlékezetes bringás kör volt és csak azt bánom, hogy Peti a váltótörés miatt kénytelen volt kihagyni a napi második hegyet, és, hogy nem voltak nálam a pótakksik a kamerához. Az összes többi csak színessé-szagossá tette a túrát 🙂
utóirat Édesanyámnak: végig biztonságban voltunk, végig kontroll alatt tartottunk mindent, az eső nem esett, az utak nem csúsztak és amúgy is csak strandolni voltunk 🙂 🙂
Pár kép az útról (videóból mentett képek, ezért a gyatra minőség):
Bringázás a szlovén hegyeken – beszámoló 1. rész
Szóval az úgy volt, hogy bringázással egybekötött nyaralási célú elutazásunk végrehajtására egy általunk egyelőre nem ismert országot választottunk, név szerint Szlovéniát. 4-en mentünk, a cél Bled és Bohinj környéke. Most csak a pasik bringáznak, ezért tökéletes választás a két helyszín. Kerekezni ott van rengeteg nagy hegy, csajosan nézelődni pedig csillogó-villogó tavak és a köré kiépített látványosságok. Ahogy mondani szokás: win-win helyzet. Az országról nem célom most részleteiben nyilatkozni, mivel nem turista oldal a profilunk, erről legyen elég annyi, hogy csodálatos, imádnivaló! Amiről írni fogok, az a bringás, sportos összefoglalója a kiruccanásunknak: 2 nap tekerés, 3 nagy hegy, 1 váltótörés, 1 bringabérlés, megszámlálhatatlan festői kép, sok eső, sok napsütés és megannyi felejthetetlen élmény.
Első bringás nap:
A terv szerint a bohinji tótól indulva 500 méteres tengerszint feletti magasságról felmászunk egy 1248 méter magas hegyre, onnan le kb 400 méterre, majd fel egy 1180 méteres hegyre, hogy végül kb 90km-es össztávval és 1600-1700 szintméterrel visszaérjünk a startponthoz.
Indulási nehézségek: reggel 6-tól dörgött-villámlott-locsogott és nagyon lehűlt az idő. Néha alábbhagyott, néha rázendített.. Namost mi legyen?! B terv? Ő.. induljunk el csak az első hegyre, az közel van. Ha szét is ázunk, szét is fázunk kb másfél-két óra alatt megjárjuk, aztán majd kiderül. Na leccgó! Egy zuhé után gyorsan útra keltünk.
A szállótól úgy 300 méterre egy fahíd, a gerendák hosszában csurom vizesen, köztük jó arasznyi hosszanti barázdák. Paff, egy borulás már meg is van, Peti kicsit lezúzta a kezét, de bírja a srác a gyűrődést. Jóvan, ezzel remélhetőleg le is tudtuk mára a galibát. Az úton áll a víz, de fentről nem kapjuk az áldást. Első hegyre fel, 500 méterről indulunk, 1248 a teteje. Hosszú, combos mászás, de viszonylag konstans a meredekség, így tartható ritmussal pörgetek. Felfele csodás panoráma, egyre melegebb idő, párolgó aszfalt, iszonyat pára, párját ritkító útminőség. Kanyarról kanyarra, méterről méterre felérünk. Na mi legyen? Jóhogy továbbmegyünk. Csajoknak gyors csörgés, ne várjanak ránk, letoljuk a teljes kört. Node kezd cseperegni, de sebaj, csorogjunk lefele. Lefele persze csupa víz az út, így száguldásról szó sem lehet. Néha rázendít az eső, néha elcsendesedik, ujjaink tépik folyamatosan fékkarokat, hogy a kanyarokat, szerpentineket épen legyűrjük. Néhol -16% körüli lejtők, de a táj csodás még mindig. Sőt.. aztán egyszercsak egy mesés vidékre érünk: két oldalról magas hegyek húznak, jobbról még a sötét fellegek szállnak, balról már áttűz a nap néhány sugara. A hegyek szegélyezte középső, dombos vidéken zöldell a fű, odalent pedig egy fehér felhőpamacs öleli körül a kicsiny falucska templomának tornyát. Mesés, csodaszép! Meg is állunk, hogy ámuljunk és bámuljunk, nem bírunk betelni a látvánnyal. A falut elhagyva egy hosszú szurdokon gurulunk, végigkísér minket egy patak. Az eső ismét ráerősít, majd pár perc múltán kisüt a nap és kitisztul. Ollé, meleg, jó idő!
A hegytetőn felöltött esőkabát gyorsan le, és ezidáig a kamásli is jól szolgál: a cipőben szárazság. Rudno településen kezd gyanússá válni, hogy ismét húz felfele a hegyoldal. Peti persze elől, hát holmáshol? 🙂 Aztán nocsak, beérem, Peti szerel. Messziről úgy tűnik lóg a lánc, tán nem leesett? Bár leesett volna..
Folytatás hamarosan. Megéri majd visszatérni, mert az igazi kaland ezután kezdődött 🙂
(Ezen képek az akciókamera felvételeiből kerültek kimentésre, ezért a vízcseppek, ezért a minőség. Sorry 🙂 )
Túra de Karos 2017 – regisztráció!
A 2017-es zalakarosi bringás hétvégénkre megnyílt a regisztráció!
Részleteket és a regisztrációs lapot ITT találod!
Várunk sok szeretettel Minden érdeklődőt, akár kezdő, akár haladó kerékpáros vagy! 🙂
Fraknói vár bringával (Ausztria)
Bringával a Fraknói várhoz – “esőben mászás” 🙂 2017 júliusában 2 napos túra keretein belül elbringáztunk Sopronból a Fraknói várhoz, illetve a Hohe Wand Naturpark területére. 2 nap, összesen 210 km és 2600 m szintemelkedés, és egy csudajó csapat!
Bringatúra az Alpokalján – július 14-16. – nem csak bringával
A 2016-ban lepróbált kihívásoknak újra nekifutunk, ismét felmászunk a Hohe Wand Naturparkba és eltekerünk a Fraknói várhoz!
Ezen a hétvégén 2 napot is nyeregben töltünk, vagy éppen a dombokon, hegyeken páros lábbal taposva. Célunk az Alpokalja, az Alpok első nagyobb vonulata. Azon belül első nap a Hohe Wand Naturparkba tekerünk, vagy akár gyalogtúrázni is jöhetsz.
Másnap pedig Fraknó várához gurulunk, ahonnan egy hosszabb pihenő után indulunk is vissza.
Mindkét túra Sopronból indul, tehát soproni szállással valósítjuk meg a többnyire (98%-ban) osztrák utakon történő tekerést. Mindkét útvonalon kizárólag aszfaltozott utakat használunk.
Túráink során szállással és étkezéssel egybekötött csomagajánlatokra van lehetőség. A szállás tehát Sopronban lesz, a festői szépségű Lővérekben.
Érkezhetsz 2, vagy akár 3 éjszakára is, de a távok és szintek leküzdése miatt célszerűbb 3 éjszakát maradni.
1. lehetőség, 3 éjszaka (július 14-15-16.)
Fontos: nem csak bringával jöhetsz. Ennek részleteit a lenti leírásban olvasd el!
- Érkezés péntek délután/este
- Szombaton a hosszabb túra a Hohe Wand-ra, indulás 9 órakor (további részletek lent)
- Vasárnap a rövidebb túra a Fraknói várhoz, indulás 9 órakor (további részletek lent)
- Vasárnap délután pihenés és/vagy Sopron város bebarangolása.
- Hétfőn délelőtt szálló elhagyása, és irány haza, vagy ahova épp szeretnél menni.
Étkezés a csomagban:
- A csomag tartalmazza a vacsorát egy a szállóhoz közeli étteremben. A reggeliről magadnak kell gondoskodnod, amire az apartmanokban minden lehetőséged meglesz: kiskonyha, hűtő, főzőlap, vízforraló, stb..
2. lehetőség, 2 éjszaka (július 14-15.)
Fontos: nem csak bringával jöhetsz. Ennek részleteit a lenti leírásban olvasd el!
- Érkezés péntek délután/este
- Szombaton a hosszabb túra a Hohe Wand-ra, indulás 9 órakor (további részletek lent)
- Vasárnap a rövidebb túra a Fraknói várhoz, indulás 9 órakor (további részletek lent)
- Túra után indulsz haza
Mivel a szállót alapesetben utolsó éjszaka utáni reggel 10-ig el kell hagyni, vasárnap leadod a szobád megszokott rend szerint. Azonban lesz egy fenntartott szobánk a csapat 2 éjszakás tagjai részére, ahol a vasárnapi túra után át tudsz öltözni le tudsz tusolni, rendbe tudod magad szedni.
Étkezés a csomagban:
- A csomag tartalmazza a vacsorát egy a szállóhoz közeli étteremben. A reggeliről magadnak kell gondoskodnod, amire az apartmanokban minden lehetőséged meglesz: kiskonyha, hűtő, főzőlap, vízforraló, stb..
Szobák, és azok beosztása:
2 fős apartmanokban fogunk aludni, mindegyikben külön fürdő, konyha hűtővel és főzőlappal. A jelentkezőket a jelentkezés sorrendjében osztjuk a szobákba. Ha egyedül jössz, esélyes, hogy valaki mellé kerülni fogsz. Hölgyek és Urak természetesen külön kerülnek “kiosztásra”, bár mi semmi jónak nem vagyunk az elrontói :). Ha ragaszkodsz az egyedülléthez, a fenti árak módosulnak. Ilyen igény esetén keress minket és megbeszéljük!
Az első nap célja a Schneeberg lábánál, 865 méter magasan lévő Hohe Wand (SkyWalk terasz) lesz 115 km-es távval, és 1150 m szinttel, a második napon pedig Fraknó várát célozzuk meg, 85 km-es távon, 1300 m körüli szinttel. (Több opció is van, ha soknak találod.)
Az első napon két lehetőséged van:
- bringával hegyet mászni, majd féket vasalni a lejtmeneten,
- autóval kimenni és túrázni a hegyen (SkyWalk terasz, állatpark, kilátó, meseszép táj)
Részletekben:
Bringával Sopronból indulunk, az első 48 km-en elenyésző szintemelkedéssel laza tempóban együtt kigurulunk a hegy lábához, ahol majd 10 km-en felmászunk 300 méterről 865 méterre (csakaNagytányér!). Odafent frissítő, pihenő, valamint érdeklődés esetén megpróbálunk elmenni a SkyWalk teraszra, majd megfordulunk és enyhe lejtőn hazatempózunk.
Magyarországon csupán 8 km-t megyünk, majd az útvonal osztrák alsóbbrendű utakon halad, tükörsima útfelülettel, figyelmes autósokkal és a mi vonatunkkal :). A cél, hogy a hegy lábához együtt érjünk ki, onnan pedig ki-ki a maga tempójában, a maga erejének megfelelően felrobbant A Hegyre.
Túrázva: jelentkezők függvényében autómegosztással kimentek ugyanarra a hegyre, mint a bringások, ott pedig a Hohe Wand Naturparkban arra mentek, amerre csak szeretnétek. Rövid beszámoló a lehetőségekről és pár kép ITT.
Szint- és útvonal térkép:
Második nap
- Bringatúra dombokkal (2, vagy 3 domb)
- Vagy ahogy éppen jól esik
Bringával ugyancsak Sopronból indulunk. Meseszép Sopron környéki utakon első célunk Brennbergbánya, majd Hermes és el is hagyjuk az országot. Itt sajnos lesz 300 méter murva, utána viszont a tükörsima osztrák utak. Itt is alsóbbrendű utakon gurulunk majd, kinti célként pedig Fraknó várát tűzzük ki. Előzetes tervek szerint 2 csoporttal indulunk: egy haladó, akik feltehetően az első napot is letekerték, illetve egy kezdőbb csoport. Vagy szépen együtt körbemegyünk. Ahogy alakul, majd meglátjuk.
Az utolsó domb, mászás kihagyható, mivel az a vár előtti pár km. Ha addig eljöttél, de ott soknak érzed, azt nem kell megmásznod. Ellenben a várat csak lentről nézheted. Az útvonal a domb aljától fog hazafordulni Sopronba.
Vagy ahogy éppen jól esik
Ezen a napon is túrázhatsz akár a környéken, vagy kijöhetsz velünk a várhoz autóval, vagy ahogy szeretnél :). Csak rajtad áll, hogy éppen mit hogyan teszel.
A szinttérképen láthatod, hogy vannak dombok, bár a táv nem lesz túl nagy. Ha most kezdtél bringázni, nem biztos, hogy Neked való.
! ! ! Ha nem vagy biztos magadban, a Pilisben a Pap réten nagyon szépen le tudod magad tesztelni. Menj fel kétszer, közvetlen egymás után. Ha túlélted, ezt is fogod tudni teljesíteni. ! ! !
Láthatod, hogy itt nem csak egy laza tekerésről van szó, így, ha nincs gyakorlatod, mostanában nem edzettél, vagy csak most szeretnéd kipróbálni a bringázást, akkor ez nem a Te eseményed. Legyen önismereted és tudd, hogy mire vagy képes. Természetesen bárki jöhet, saját felelősségre! Nem fogunk mindenkit kézen fogva kísérni!
Térképet az útvonalról fogsz kapni, kritikus helyeken a második napi tekerést az útra festett nyilakkal segítjük, így akár egymagad is körbe tudsz navigálni.