Lenti sorokban egy kedves ismerősöm szavait olvashatjátok saját sikeréről és a tapasztalatairól. Mondani szoktam, hogy nem fogyókúrázni kell, hanem életmódot váltani. Nem kúraszerűen és időszakosan változtatni valamin, hanem gyökereiben rendbe tenni azt, ami rossz. Kifogásokat mindig lehet találni, de azokkal is csak magadat vered át. Ki kell tűzd magad elé, és tenni is kell érte! Önuralom, fegyelem, kitartás. És minden jóra fordul(hat).

Hogy nagyjából tudd kiről van szó: fiatal, 2 gyermekes családanya, irodai munkával Budapesten.

Sorstársaitól szoktam a következő mondatokat hallani:

  • a gyerekek mellett erre nincs időm
  • a munkám miatt erre nincs időm
  • a férjemre (kutyámra, macskámra) is főznöm kell
  • nem tudok 3 félét főzni egyszerre
  • nincs időm boltba menni
  • meg amúgy is….
  • kifogás-kifogás-kifogás…

De lehet ezt kifogások nélkül is:

“Le a bűntudattal! Nincs rá idő.

Felkértek, így hát most megosztom veletek a történetemet. Nagy meglepetésekre ne számítsatok, a titok a döntések és motivációk kombinációjában rejlik szerintem.

Amikor valaki úgy dönt, hogy változtat az életén először is szüksége van egy megingathatatlan motivációra, amit mindig elő tud venni, amikor úgy érzi, hogy nehéz az (új) élet. A megfelelő motivátor ismertetőjele, hogy megkérdőjelezhetetlenül felette áll a mindennapi nyűgöknek. Annál jobbat keress, mint „Tuti testet szeretnék a bikini szezonra.” vagy „Megveszem ezt a feszes farmert, hogy motiváljon.” Ezek nem fognak segíteni, amikor körbekínálják a kollégák a kedvenc csokidat, vagy este rád tör a vágy, hogy egyedül megegyél egy egész pizzát (lehetőleg Nutellásat). Nekem ez egy kis ijedtség után az EGÉSZSÉG lett. Rájöttünk, hogy még nagyon-nagyon sok évig egymás mellett szeretnénk lenni és a jelek szerint ezért kénytelenek leszünk aktívan tenni is. Tehát esetünkben nem az lett a cél, hogy fogyjunk, hanem, hogy egészségesebben éljünk (persze azért nem vagyok szomorú a döntés óta leolvadt 9 kg miatt sem… J). Ha a motiváció már megvan, érdemes átgondolni a napi rutint, és megtalálni a kritikus pontokat. Mi úgy döntöttünk, hogy a finomlisztet és a cukrot iktatjuk ki az étrendünkből (De ezeket teljesen! Nyomuk sem lehet a vásárolt ételekben sem.). Korábban próbálkoztunk már szénhidrátmentes étrenddel és mindenféle fogyókúrával, de mindegyik kudarcba fulladt, ennek okai: 1. Mindig gyors eredményt vártunk. 2. Mindig a fogyás volt a cél. 3. Kampányokban gondolkodtunk.

Ezúttal az elvárásainkat és a hozzáállásunkat is megváltoztattuk. Most: 1. Az egészség a cél. 2. Életmódváltásról beszélünk.

Ha sikert akarsz, szerintem felejtsd el a „bűnöztem”, „elcsábultam”, „megszegtem””bűnös élvezet” és ezekhez hasonló frázisokat. Vedd magad és a döntésedet komolyan, de ha úgy adódik, hogy néha lecsúszik egy pogi/süti/rudi akkor ne fáraszd magad felesleges bűntudattal! Folytasd onnan, ahol abbahagytad és nem történik semmi tragédia. Mivel nem fogyókúrázol, így megszegni sem tudod. J

Most pedig jöjjenek a mindennapok: mint minden családban, úgy nálunk is, a mindennapos rohanás képes felőrölni a legmagasztosabb célokat is, e miatt át kellett gondolni, hogy például mi lesz az a (tényleg) 5 perc alatt összedobható reggeli, vagy (max) 20 perces vacsi, ami megfelel az új elveknek. A kenyérből nem engedtünk, így korábbi szenvedélyemet kicsit továbbfejlesztve immár 6 hónapja én sütöm a kenyerünket és nem is nézünk a bolti felé (a bolti „teljes kiőrlésű” kenyér szerintem vagy ehetetlen, vagy csak hírből ismeri a teljes kiőrlésű lisztet). Tehát a reggeli szendvics kipipálva. B tervként (ha lusta vagyok kenyeret sütni) nálunk nagyon bevált a natúr joghurt házi lekvárral (cukormentes) és zabpehellyel összekeverve, (ne spórolj a lekvárral és a gyerekek is imádni fogják). A leggyorsabb rutin vacsihoz pedig előre felkockázok egy tonna csirkemellet, kis egységenként lefagyasztom, majd esténként előkapom, és valamilyen fagyasztott zöldséggel és pl. mexikói vagy indiai fűszerekkel egyben megsütöm. Mi például tudjuk magunkról, hogy sokszor meghalnánk valami édességért (lehetőleg csokiért) így hát kerestünk egy olyan csokit, amiben nem cukor van (és nem is fruktóz). Így még este is előkaphatjuk, ha épp meg vagyunk veszve érte. A gyerekeink pedig az aszalt gyümölcsnek vagy gyümölcssalátának is ugyanúgy örülnek, mintha rudit kapnának, vagy csokit (és nem, nincs szükségük a cukorra a fejlődéshez). Fontos, hogy legyen a fejedben 3-4 forgatókönyv minden étkezésre, hogy akkor se legyél bajban, ha elfelejtettél vásárolni.

Apropó vásárlás: Ha már a boltban gondolkozol, és egyszerűen nem viszed haza a nem megfelelő ételeket, sok kíntól kíméled meg magad.

A legfontosabb, hogy ne hagyd elszaladni veled a lovat, ahhoz tartsd magad, amit eldöntöttél, tehát esetünkben ugye a finomliszt és a cukor esett ki, vagyis pl. krumplit, rizst, banánt, stb. nyugodtan ehetünk és eszünk is. Ja és egyelőre a rendszeres mozgás még nem szerepel a terítéken, talán ez lesz a következő lépés?(!) Nem kell rögtön áttérni a nyers vegán étrendre és lefutni egy maratont. Próbálj meg a lehető legkisebb változtatással indulni, így minimalizálod a bukás esélyét.”