The Redux 3 file ReduxCore/inc/fields/typography/typography.php is still in use by Fevr. Please contact the author of this theme (NOT Redux support, we have no control over this issue). They need to update their project to use Redux 4 and discontinue use of this file. It will soon be removed from Redux.

davez, Author at Mozgunk.hu

Bejegyzések tőle: davez

Gyalogtúra a Gyadai tanösvényen és a Naszály-hegyen – 2018.05.06.

Sok szeretettel meghívunk soron következő túránkra, mely számos látnivalót, élményt, kalandot és persze sok-sok felfelé mászást is tartogat!

Gyere velünk, ha szeretnél részt venni egy olyan túrán, ahol kibontakozhat a benned rejlő játékos gyermeki lényed, de fontos, hogy a tapasztalt túrázó éned is velünk tartson, mert szükség lesz rá a Naszályra vezető úton!

Részvételi díj: 500 Ft (helyszínen fizetendő)

Túra hossza: 18 km

Szint: 600 m

Nehézség: középhaladó!

Találkozó helye: Szendehely, Szepi Fogadó parkoló (Google maps link ITT) (Autót itt nem parkolhatunk! Parkolás az utca egyéb részein!)

Találkozó ideje: 8:15-től

Start: 8:30

Létszám: maximum 20 fő! A beérkezett regisztráció sorrendjében.

Jelentkezni az oldal alján található regisztrációs lapon tudsz.

Túránkat a Katalinpusztai Gyadai tanösvényen fogjuk megkezdeni, mely szó szerint gyerekjáték lesz: az első 6 km-en szinte sík terepen fog vezetni az utunk, viszont annál több kalandban, játékban lesz részünk. Majd a következő 4,5 km-en felkötjük a nadrágot és elindulunk fölfelé, ugyanis 400 szintmétert fogunk megmászni. Persze, hogy megtörjük a felfelé mászás élményét, teszünk egy meredeken lejtős kitérőt a Násznép-barlangba, ahová be is fogunk merészkedni. Ha van fejlámpád, vagy erős fényű zseblámpád, feltétlenül hozd magaddal! Természetesen nem kötelező a barlangos kalandban részt venni, amíg a csapat egy része a denevérek otthonába látogat, addig a többiek egy hosszabb pihenőt tarthatnak ;). A kitérő után folytatjuk túránkat a csúcs felé, majd a Naszály tetőn szusszanunk egyet és haladunk tovább. Immár lejtmenetben tesszük meg a maradék 7 km-t. Gyönyörű erdei ösvényeken baktatunk és kanyargunk és végül újra becsatlakozunk a Gyadai tanösvénybe, ahol függőhídon kelünk át egy mélyebb árok fölött, mielőtt a hangyás tavacskához érnénk, közel a végcélunkhoz.

Startpont megközelítése:

Autóval: a GPS odanavigál :). Parkolni a Szabadság utcában tudunk, ügyelve arra, hogy az ott lakókat és egyéb közlekedőket ne zavarjuk. A Fogadó parkolójában megállni TILOS!

Tömegközlekedéssel: Újpest Városkapu autóbuszállomásról közvetlen járat indul 7:30-kor. Leszállni a “Szendehely – általános iskola” megállóban kell, várható érkezés: 8:13. Hazajutás a menetidőnktől függően vagy közvetlen járattal Budapestig, vagy Vácon vonatra történő átszállással lesz lehetséges.

A megismerés (tanulás) sűrűn benőtt útján… (Túravezető képzés)

… avagy milyen érzés felnőtt fejjel megélni a szó szerinti gyakorlatban a tanulás folyamatának fázisait:

  • ez meg mi?
  • hogy is van ez?
  • hm, ez ismerős.
  • hát persze, ez az!
Helyzetleírás, szituáció: túravezető képzés, terepgyakorlat, tájfutó térkép (lásd a képen) megismerése, használata.
Tájfutó térkép (részlet) és tájoló
Tájfutó térkép (részlet) és tájoló

Mikor először meglát az ember egy ilyen térképet, ismeretlenül sok minden megfordul a fejben, de leginkább az, hogy: miért?! Mások a jelölések, mint a megszokott és ismert turista térképeken, teljesen mások a színek, nincsenek turistaút jelzések és nincs rajta semmi felirat! Más a méretarány, sokkal kevesebb, de mégis sokkal több információ van rajta. Akkor ezt most mégis, hogy a túróba lehet használni??

Aztán persze az elméleti órán megismered az alapelemeit a térképnek, az iskolapadban szépen fel is tudsz sorolni párat a kivetítőről, node amikor terepgyakorlaton a kezedbe kapsz egyet, hogy nosza rajta, akkor ismét felmerül egy kérdés benned: miért?!

Pár dolgot (tereptárgyat) ugyan felismersz, hisz az ott egy rókalyuk, itt van egy jellegfa, arra egy vízmosás, de hogy hol vagy, és legfőképp merre is kellene menni, az még nincs meg.. (plusz infó: nincs gps, nincs telefon, csak a papír, egy tájoló és Te magad).

Aztán némi segítséggel beazonosítod a pozíciód, kiszámolod, hogy a térképen mennyi az annyi, amiből már tudod – najó még csak sejted -, hogy a valóságban az hány méter. De most már legalább van némi képed arról, hogy hol vagy, hogyan tovább és talán elhiszed, hogy valahogy ki fogsz innen keveredni. Node uccu neki, lássuk a gyakorlatban. A csapattal (10 gólya + 2 oktató) kijelölünk egy-egy célpontot és megbeszéljük, hogy hogyan lehetne, hogyan kellene oda eljutni. Miért arra, miért úgy, vagy éppen miért ne arra és miért ne úgy. Itt már a haladás útján érzi magát az ember, hisz ha már van kimondható okod a hogyanra, vagy az elkerülendő útirányra, az már fél siker. És láss csodát: az erdő kellős közepén, az alig átlátható bozóton túl, a domb mögött megtalálod azt a 1×1 méteres vizes gödröt, amit a térkép alapján megcéloztál. És nem, nem jelzett út visz ide, hisz itt még utak sincsenek. Igazából minek is az utak, nem? 🙂 Nézed a térképet, nézed a terepet, a domborzatot, a növényeket (néha az oktatót némi visszaigazolásért :)) és láss csodát megtalálod. Elkezdesz hinni a térképnek, a tájolónak és körülötted lévő természetnek. 

Érdekes átélni, hogy a nap elején kapsz egy térképet, ekkor azt is csak pár segédnyíl alapján tudod eldönteni, hogy egyáltalán hogyan forgasd, merre van a papíron a fel és le (észak-dél), aztán eljutsz a felismerés pillanatáig, majd egyre jobban kiismered magad rajta, végül teljes magabiztossággal megtervezel egy-egy útvonalat, útirányt és ténylegesen megtalálod a kitűzött céljaidat, végül pedig vissza is tudsz navigálni a starthelyre.

És mindez egy napba belesűrítve. Amikor reggel még totál hülyének érzed magad egy “vaktérképpel”, a nap végén pedig elér a felismerés, megismerés édes íze. ..meg a sós izzadtságé és a szivácsossá fáradt gondolkodásé 🙂

7 km 7 óra alatt? Hát, a megismerés útját- és persze az úttalan utakat taposva bizisten fárasztóbb ez, mint egy 30 km-es menet a kéken.

A naphoz hozzá tartozik, hogy egy kimondottan jó csapattal történik mindez. A jó csapat, társaság nagyon fontos ahhoz, hogy a fentieket a leírtak szerint lehessen megélni ezt az egészet. Úgy hiszem, ezekkel a megélt élményekkel és a „megismerésekkel” ők is hozzám hasonlóan szembesültek a vasárnapi napon.

(ui.: és nem, a labdázó gyerek, a gőzölgő kávéscsésze és a ló nem hivatalos jelölések a térképen, plusz a Stonehenge másolata sem található meg a Budai-hegységben)

Tihanyi Levendula gyalogtúra (buszos kirándulás) – 2018.06.10. & 06.17.

Szeretettel meghívunk a levendulák földjére, fedezd fel velünk Tihany természeti csodáit!

Barangolj olyan utakon, amelyeket a legtöbb turista nem is ismer! Látnivalókban, élményekben gazdag  gyalogtúrára invitálunk. Regisztrálj mielőbb, mert a létszám limitált, mindössze 16 fős a minibusz!

Erre a túránkra közösen utazunk le Budapestről egy különjáratú busszal.

Gyülekező:

  • 2018.06.10. (vasárnap) 6:40 Népliget volt Planetárium parkolójában – MEGTELT!
  • 2018.06.17. (vasárnap) 6:40 Népliget volt Planetárium parkolójában – MEGTELT!

Busz indulás: 7:00

Túra hossza: 15 km

Szintemelkedés: 460 m

Túra időtartama: 6 óra

Nehézség: közepes

Részvételi díj: 6.000,- Ft (tartalmazza az utiköltséget és a túravezetés díját)

Hazaérkezés: kb 19:00

Jelentkezés:

Jelentkezni az oldal alján található regisztrációs lap kitöltésével és elküldésével lehet. A jelentkezés 3.000,- Ft előleg befizetésével válik érvényessé!

A fennmaradó összeget a helyszínen kell rendezni.

Lemondási feltételek a június 10-ei túrára:

  • május 31-ig történő lemondás esetén a már befizetett előleget visszautaljuk
  • május 31-e utáni lemondás esetén a befizetett előleget nem térítjük vissza

Lemondási feltételek a június 17-ei túrára:

  • június 6-ig történő lemondás esetén a már befizetett előleget visszautaljuk
  • június 6-a utáni lemondás esetén a befizetett előleget nem térítjük vissza

A befizetett összegekről számlát állítunk ki.

Túra leírása:

A túra során érinteni fogjuk Tihany szinte valamennyi látványosságát!

Barangolásunkat a Belső-tó partjáról indítjuk, felsétálunk az apátsághoz és hangulatos szűk kis utcákon kanyarogva leereszkedünk a magaslatról, hogy aztán újra fölfelé vehessük az irányt Óvár felé. A Ciprián forrásnál szusszanunk egy picit, majd meg sem állunk a XI.századból fennmaradt barátlakásokig. Innen egy közel 4 km-es gyaloglás következik erdőn, mezőn, szőlősökön keresztül, közben ámulunk és bámulunk, micsoda szépséges és nyugalmas tájakon visz az utunk, mígnem elérjük az ősi levendula ültetvényt. Itt tartunk egy hosszabb pihenőt, bevetjük magunkat a bódító illatú virágmezőbe.

Utunkat a nemrég átadott Őrtorony kilátó felé vesszük, fentről megcsodáljuk a panorámát, majd innen a Nyereg-hegyen keresztül folytatjuk kalandozásunkat. Útba ejtjük Sobri Jóska barlangját, majd végighaladunk az egykori vulkanikus működés lenyomatait őrző Gejzír mezőkön, megtekintjük a Gejzír kúpokat, ezek közül az egyik leghíresebbel, az Aranyházzal  közelről is megismerkedünk. Túránk levezető szakasza a békésen legelésző szürkemarha gulyák mellett halad végig a Belső-tó partján, mígnem visszaérünk a kiindulási pontunkhoz.

Kerékpáros túra az Őrségben 3 országon át – 2018.09.07-10.

2018-as szezonzáró kerékpáros hétvégénket ezúttal az Őrségben tartjuk, ahol 3 ország érintésével fogunk bringázni. Egy útvonalon Magyarország, Ausztria és Szlovénia. Csend, nyugalom, dombok és egy felejthetetlen hétvége. Csak, mint mindig 🙂 Várunk sok szeretettel!

Írd be a naptáradba: 2018. szeptember 7-10.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is 2 napon bringázunk 2 külön útvonalon, a szállásunk pedig Apátistvánfalván az erdő szívében lesz, ahol 3 éjszakát fogunk eltölteni.

A terv:

  • Szeptember 7-én, péntek délután/este érkezünk a szállásra
  • 8-án, szombaton nagy kör: 120 km, 1200 m szint
  • 9-én, vasárnap kisebb kör: 67 km, 800 m szint
  • 10-én, hétfőn reggeli után indulás haza

Részint vezetett túra lesz, de a kerékpáros gyakorlati- és állóképességi különbözőségek miatt a csapat szétszakadhat. Minden résztvevőnek biztosítunk térképet a pontos útvonalról, illetve a túrák előtti eligazításon pontosítunk minden fontos információt. A korábbi évek kialakult gyakorlata szerint egyes pontokon lehetőség szerint bevárjuk egymást. Közösen, együtt indulunk, de, ha szeretnél egymagad, saját tempót hajtani, erre is van lehetőséged.

FONTOS, hogy az első napi kör mind távban, mind szintemelkedésben haladóbb kategória, így oda magasabb fokú kerékpáros rutin és állóképesség szükséges. A második napon 2 részre osztjuk a csapatot, ekkor lesz egy rutinos és egy kevésbé rutinos része a társaságnak, azaz lesz egy gyorsabb és egy lassabb csapat. De a második napon is 800 méternyi szintemelkedést fogunk leküzdeni, így az a táv sem teljesen kezdő kategória.

A túrán mindenki saját felelősséggel vesz részt, mindenki maga állapítja meg a saját képességeit és esetleges korlátait

Útvonalak

1. útvonal

  • Táv: 120 km
  • Szint: 1200 m

Az első 50 km Magyarországon halad, majd átlépünk Ausztria területére, ahol nagyjából 30 km-t teszünk meg, onnan átgurulunk Szlovéniába, végül vissza Magyarországra. Mondani sem kell, hogy nagyon szép helyeken vezet az út, néhol 10-17%-os emelkedőkkel fűszerezve.

Az útvonal szintrajza:

2. útvonal

  • Táv: 67 km
  • Szint: 800 m

Ez az útvonal magyar és szlovén utakon vezet, kellemesen dombos vidéken.

Az útvonal szintrajza:

Szállás

A szálláson 2 fős szobákban fogunk aludni és 2 típusú szoba lesz elérhető.

Standard szoba 2 fő részére:

  • modern, kényelmes szobák saját fürdőszobával és LCD tv-vel
  • francia- vagy 2 különálló ággyal
  • szauna használattal
  • kültéri jacuzzi használattal

Classic szoba 2 fő részére:

  • 2 különálló ággyal
  • szekrénnyel felszerelt, de közös fürdőszobával

A részvételi díj tartalmazza mindegyik típusú szobához az alábbiakat:

  • Svédasztalos reggeli
  • Ingyenes wifi
  • Ingyenes parkolás
  • Az étteremben SZÉP kártyát elfogadnak
  • Kutyabarát a hely (Standard szoba: 3.000 Ft/éj, Classic szoba 1.500 Ft/éj)
  • Idegenforgalmi adó

Vacsora a szálló éttermében önköltségesen á la carte, vagy 3.500,- Ft-ért 3 fogásos menü kérhető. Ennek részleteit a későbbiekben egyeztetjük.

Részvételi díj

Standard szoba: 29.000,- Ft/fő
Classic szoba: 20.000,- Ft/fő

A jelentkezés regisztrációhoz és előleg megfizetéséhez kötött, melyről számlát is állítunk ki. A jelentkezés akkor érvényes, amennyiben a regisztrációs lapot kitöltötted (oldal alján található), valamint az előleg összege megérkezett hozzánk.

Az előleg összege 8.000,- Ft, mely befizetése történhet utalással, vagy készpénzben. Lemondás esetén az előleget csak abban az esetben térítjük vissza, amennyiben a helyedre találunk másik jelentkezőt.

A szobákat jelentkezés sorrendjében fogjuk feltölteni. Amennyiben többen érkeztek, vagy tudod, hogy kivel szeretnél a szobán osztozni, a regisztrációs lapon jelezd.

Amennyiben egyedül szeretnél aludni, a részvételi díj módosul. Ezzel kapcsolatban keress minket e-mailen, vagy Facebookon.

A szállás

A nyugati partról a keleti partra Máltán a ’Victoria lines’ érintésével – Coast to coast in Malta & the Victoria lines

A márciusi hidegből elmenekültünk pár napra felmelegedni Máltára, elvégre március elején-közepén az ottani időjáráshoz képest még tűrhető 20 fok körüli a hőmérséklet, viszont az itthoni fagyokhoz, havazásokhoz képest mámorítóan jó az idő. És nem utolsó sorban Málta ilyenkor tündököl a zöldben és virágokban (még, ha nem is olyan széles a repertoár, mint kishazánkban :)).

A szigetország területe valamivel kisebb (316 km2), mint Budapest, lakossága mindössze 437 ezer fő. A szigetet kisebb-nagyobb települések szabdalják, sok helyen teljesen egybenőve. Node további infókat a miniállamról akár a Wikipédián is olvashatsz.

Azon túl, hogy lehetőség szerint a sziget minden részét bebarangoltuk, egyik napunkat kimondottan a túrázásnak szenteltük. Az országon keresztül halad a ’Victoria lines’, ami a brit uradalom idején épült védőfal és erődítmények maradványai, így e kőfalak mentén kerestünk útvonalat magunknak. Végül találtunk egy parttól partig tartó GPS nyomvonalat, ami keresztül szelte a szigetet. A teljes kijelölt táv a startpontig való sétával kevéssel több, mint 20 km.

Szállásunkról, Sliemáról elbuszoztunk Bahrija településre, ahonnan nyakunkba is vettük a máltai ösvényeket. A kis falucskától nagyjából másfél kilométernyire volt a tengerpart, illetve egy csodálatos kis öböl, túránk hivatalos startpontja. Ahogy kiléptünk a faluból, sárgálló virágos rétek és hatalmas kaktusz sorok által szegélyezett, töredezett aszfalton hallgattuk a számunkra ismeretlen hangot hallató madárfüttyöt. Kósza pillangók szálltak keresztbe-kasul, közben pedig egyre csak terebélyesedett előttünk a kékellő tenger frenetikus látványa. Eri gyorsan kötött is egy csokrot a színpompás virágokból, így téve még színesebbé utunk első részét. A kis falucska a tenger felett kb 150 szintméterrel lehetett magasabban, így az első rövid etapot lejtmenetben tettük meg, majd pedig leértünk az öbölhöz, pontosabban az azt szegélyező, 50-60 méter magas sziklák tetejére. Innen csodálhattuk a kék megannyi árnyalatát, kezdve a halovány türkiztől a mély- szinte már fekete kékségig.

Innen nyargaltunk tovább egy sziklás részen mászva felfelé, ahol egy sárga pompában játszó rétecskén találtuk magunkat. Csodás képet adott a virágtenger a dús ragyogó zöldből előbújva, háttérben a kék, néhol fehér habokat dobó tengerrel. A látvány magával ragadó volt, de menni kellett tovább, hisz lényegében még el sem indultunk. Keskeny ösvényen kanyarogtunk felfelé – a túra első pár kilométere emelkedőn vezetett – és kerestük a ’Victoria lines’ nyomait. Meg is találtuk pár bunkerhez hasonlatos építménnyel egyetemben. Az egykoron volt máltai védvonal :). Az időjárás azt hozta, amiért igazából jöttünk. Verőfényes napsütés, 20-23 celsius körüli hőmérséklettel. Egy lenge pólóban pont ideális volt a séta, bár az első máltai napunkon összeszedett bőrpír nélkül talán még jobb lett volna :). A kőfalakat követve végig sziklás-köves volt a talaj, színes mezei virágok szegélyezték utunkat, idilli volt a kép bármerre is néztünk.

Az első néhány kilométert simán vettük, aztán gyanússá vált, hogy valami nem stimmel az útvonallal. Természetesen végig a Locus map-en kijelölt utat követtük, mert semmilyen turistajelzés, vagy tábla nem segített a tájékozódásban, de ez is olyan máltaiasan laza, ennyivel el is intéztük. Szóval ott tartottunk, hogy valami nem stimmelt, mert egyszer csak egy privát tanyán találtuk magunkat, miután a bozóton átkeveredtünk. A kert gazdája is feltűnt, de nem igazán lepődött meg, hogy mit keresünk a portáján, csak azt mondogatta, hogy nem erre visz az út, mi meg csak azt szajkóztuk, hogy a térképünk szerint erre visz és át is fogunk itt menni, bocsi. Gyorsan kikeveredtünk a citromfákkal teli kertből és egy keskeny útra kerültünk. Örültünk magunknak, hogy most már jó helyen vagyunk, de hamarosan újabb kaland következett. Beértünk egy mini faluba, ahol egy háromtagú, nem túl vendégszerető kutyafalka eredt a nyomunkba. Hangosan ugatva és vicsorogva jelezték, hogy nem erre van a Victoria Lines, sürgősen távozzunk innen…elég para volt, nem mertünk hátra nézni, mert a kutyák leheletét éreztük a lábszárunkon. Felturbózott adrenalin szinttel hagytuk el a tanyát és a kutyákat. Aztán Locus Map elő, hát persze kiderült, hogy az utat eltévesztettük a kutyás kaland miatt, a házuk mögött kellett volna elkanyarodni balra. Úgy döntöttük újratervezünk, mert nem volt kedvünk visszamenni a vadorzó ebekhez. A biztonságosabb útvonalat választottuk, alacsony forgalmú kis aszfaltos utakon haladtunk tovább. A látványból ez mit sem vett vissza, buja, színpompás növényzet és máltai kőfalak szegélyezték utunkat (mert itt mindent kőfallal határolnak el, az utakat, a portákat, a szántóföldeken a telekhatárokat).

Túránk felénél jártunk, amikor a fennsíkról végre feltűnt a keleti part a tengerrel és az előtte húzódó nagyobb városokat is megcsodáltuk fentről. Mostanáig nem is volt semmi atrocitás, szépen róttuk a kilométereket és a város határában úgy tűnt, hogy az erődöt és a falat is megtaláltuk újra. Egészen addig, amíg valami ösvény szerűségen haladtunk, ami egyszer csak eltűnt és következett a sűrű bozótosokon való átverekedés, a sziklafalakon való mászkálás…igazából vakon mentünk a gps adatokra hagyatkozva…de a kijelölt úton voltunk elméletileg. Aztán egyszer csak egy szakadéknál találtuk magunkat, sehol egy biztonságos lejáró. Most mi legyen? Jobbról egy magas várfal, azt sem tudjuk megmászni, előttünk szakadék, nincs más, marad az az út, ahonnan jöttünk, szóval hátra arc. De valahogy át kell jutni ezen a szakadékon, csak más útvonalon. Ez sikerült is az alternatív útvonalon, csakhogy egy giga nagy mészkőbányában kötöttünk ki, ahol megrakott teherautók cirkáltak mellettünk, óriási port kavarva. Gyorsan szedtük a lábainkat, hogy mielőbb kikeveredjünk a bányából. De a lényeg, hogy újabb izgalom kipipálva.

Kijutottunk egy főútra, az itinerünk szerint újra jó helyen voltunk, haladtunk előre. Egy gyönyörű sziklás hegyecskéhez értünk, dús növényzeten, szúrós mediterrán bokrokon keresztül, meredek sziklás kaptatókon másztunk felfelé az ösvényen, egyre magasabbra értünk, egyre csodásabb volt az elénk táruló panoráma. Aztán elfogyott az ösvény és újra szakadékhoz értünk, de ezen már csak nevettünk. Szemben egy még magasabb hegygerinc, azon kellene átjutni valahogy a térkép szerint, de most is csak a visszafordulás lehetősége maradt, mert épségben szerettünk volna kikerülni ebből a helyzetből is. Nem tudom ki az a srác, akinek az itinerét letöltöttük, de elég vakmerő és kalandvágyó lehetett és tuti volt nála hegymászó felszerelés is. Mindenesetre a nagy izgalomban a barlangot és a kilátást is elfeledtük lefotózni. Bár emlékünkben örökké élni fog, de Nektek nem tudjuk megmutatni.

(kattintásra galéria nyílik)

Visszafordul, útvonalat módosít, kertek alján kétméteres susnyásban menetel, machete nélkül verekszik át a sűrű bozóton, végre kis faluba érkezik, fellélegzik és tudatosítja, hogy már csak 2 km van hátra és vár a tenger. Innen már tényleg gyerekjáték volt lesétálni a keleti partra. Kissé elfáradva, de a sok kalandtól, élménytől felpörögve érkeztünk meg a tengerhez, ahol percekig csak álltunk, a végtelen kékségen merengtünk és elégedetten nyugtáztuk, hogy ez a nap is csodásan és tartalmas telt.

1 2 3 15